Mecseki láthatatlanok
A mecseki láthatatlanok fegyveres szabadságharcos csoport volt, mely az 1956-os forradalom leverése után még hetekig (sőt egyes felkelők még hónapokig) ellenállt a Mecsek hegyeiben rejtőzve. A láthatatlanok vezetője Dr. Horváth Géza a "Gazda" volt, aki egy pisztollyal és egy zseblámpával indult a Mecsekbe, hogy megállítsa a szovjet Vörös Hadsereg invázióját 1956. november 5-én.
Ő szervezte rajokba az ellenálló csoportokat, amelyek táborhelyükről, vagy vezetőjük ragadványnevéről neveztek el: Csigalépcső, Üdülő Szálló- Tettye-csoport, vagy Jozsó, Sándor illetve Béla-szakasz. Béla vagy Vadász néven Kubicza Jánost, a parancsnokhelyettest. Ilyen volt az "Ottó szakasz"is, amelyet Málics Ottó vezetett, de volt "Laci szakasz" vezetője Sima László. Egy-egy szakasz mintegy 35 főből állt és három rajra tagolódott. A rajokat is a vezető keresztneve alapján különböztették meg egymástól.
A szovjet megszállás, a pártállami diktatúra, a terror, a szegénység, a személyi kultusz elsöprésére Budapesten forradalom tört ki 1956 október 23-án. November 4-e nem csak a forradalom bukásának emlékezetes dátuma. A fővárosba ezen a napon gördültek be a páncélosok, nyomukban a Moszkvában kinevezett Kádár Jánossal és kormányával.
Budapesten és több vidéki nagyvárosban gerillaharc kezdődött, egyes szabadságharcos csoportok bevették magukat a hegyekbe, az erdők sűrűjéből ki-kitörve mértek csapásokat a bevonuló szovjet csapatokra.
A legnagyobb, eleinte csaknem ezer fős ilyen egység a Mecseki Szabadságharcos Egyesület volt.
Több sikeres akciót hajtottak végre.
November 6-án például a Mecsek-kapu előtti kanyarban kézigránátköteggel megbénítottak egy tankot, majd össztüzet zúdítottak a harckocsiból menekülni próbáló katonákra az oroszok visszavonultak. Szovjet szempontból veszélyes és bosszantó volt tevékenységük, az erdőből támadva többször is visszafordítottak szovjet harci járművet, katonaságot, karhatalmistákat szállító teherautót. Olajat öntöttek az útra, amint a lánctalpak nem fogtak, a harckocsik pedig visszacsúsztak.
Málics Ottó, a Mecseki Láthatatlanok szakaszparancsnoka 1956 november 14-én esett el, a híres pécsi partizánok Pécsváradon végrehajtott akciója során.
November 15-én, egy pár napos kisújbányai kitérő után Vágotpusztán Kubicza és Horváth feloldotta az eskü alól a harcosokat, és feloszlatta a Mecseki Szabadságharcos Csoportot.
Ekkorra mindössze 58-an maradtak.
Az őket üldöző szovjetek elől Jugoszlávia irányába menekültek, ahova később Bélvárnál jutottak át november 22-én. Itt és ekkor végleg letették a fegyvert. Ez pedig azt jelenti, hogy a pécsi forradalmárok ellenállása volt az '56-os forradalom leghosszabb, legtovább tartó harca.
A szovjetek, majd később már a magyar rendőrség közbenjárásával lassan elfogták a még bujkáló ellenállókat. 1957 januárjában és februárjában az ellenállók kihallgatásai és tárgyalásai is megkezdődtek.
Februárban és márciusban a láthatatlanok maradéka újra gyülekezni kezdett "Márciusban Újra Kezdjük" jelszóval, de nem kezdhették újra, mert a csoport tagjait március 14-én letartóztatták.
Tárgyalásuk során az elsőrendű vádlottat, Petrus Józsefet halálra ítélték, a többi elfogott láthatatlan jó része pedig hosszú börtönbüntetéseket kapott.
Petrus Józsefet 1958. március 5-én, a Pécsi Megyei Börtönben végezték ki. A kivégzés módja kötél általi halál.
A mecseki harcokban közel 30-an haltak hősi halált, és sokan súlyosan megsebesültek. Ma már egy "láthatatlan" sem él.
Dicsőség a hősöknek!
Napjainkban először 2017-ben a A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hagyományteremtő szándékkal szervezett túrát.
2018-ban a II. Mecseki Láthatatlanok Emléktúra a Légió Hungária szervezésében történt. A túra alatt több olyan pontot is érintettek, melyek a Mecseki Láthatatlanok félelmet nem ismerő ellenállásának fontos helyszínei voltak az idén már 82 fő indult el a Mecseki Láthatatlanok Emléktúrán.
https://legiohungaria.org/60-hosok-nyomaban-fel-a-mecsekbe-kepes-beszamolo?fbclid=IwAR1PdfZj0OA9qAK0ApS645X4f32jhaTKwVhYoViC57DCCQJBb_yXVodnBfY
Tisztelet a szervezőknek, és a résztvevőknek