1944. november 2. Nyíregyházi civilek Szovjet fogságban
November 2-án mintegy 2 ezer férfit és nőt tereltek fogolytáborokba Nyíregyházáról. Hajdúnánásról 300 polgári személy került szovjet fogságba.
Egy-egy nagyobb település elfoglalása után két-három nappal a szovjetek rendszerint romeltakarítás ürügyén gyűjtötték össze és vitték el az embereket.
Nyíregyházán az foglyok összefogdosása többféleképpen történt, a civil lakosság egy részét egyszerűen az utcákról szedték össze, másokat munkahelyükről, munkavégzés közben vittek el a szovjet katonák. 250-300 fő vasutast, akiket a vasúti pályaudvar térségéből hurcoltak el, illetve a 24 fő nyíregyházi postást, akik az 1- es posta épületének helyreállításakor kerültek szovjet fogságba.
A begyűjtésnél az otthonok sem nyújtottak menedéket, mivel számos nyíregyházi lakost lakásából hurcoltak el, helyenként néhány helybeli lakos tevékeny részvételével.
Mások önként jelentkeztek,
mivel a szovjetek folyamatosan
azt hangoztatták, hogy pusztán csak néhány
napos munkáról lesz szó, amely után mindenki
hivatalos dokumentumokat fog kapni.
Nyíregyháza esetében az egyik ilyen ígért
munka a Sóstói-erdő területét érintő fakitermelés
volt, hogy a szovjet műszaki egységek
helyre állíthassák a németek által felrobbantott
tokaji Tisza-hidat.
A foglyok gyülekeztetése a város több pontján egymással párhuzamosan történt: a városháza épülete előtt, a mai kozák lovas-szobornál, a református templomban, illetve a Friedmann-telepen található fűszerüzlet elkerített udvarában.
A foglyokat a város több pontján felállított gyűjtőhelyekről a nap végén a megyei bíróság börtönébe kísérték át.
Másnap, 1944. november 3-án a hajnali órákban kb. 2300 civil foglyot a börtön Bujtos utcai kijáratánál felsorakoztatva, fegyveres kíséretükkel együtt, gyalogmenetben indították el Debrecenbe. A menet 1944. november 3-án este 8 óra körül érkezett meg a hajdúsági megyeszékhelyre, majd november 4-én reggel a nyíregyházi elhurcoltakat a debreceni Pavilon Laktanyában szállásolták el.
1944. november 19-én a foglyokat bevagonírozták, és útnak indították a Szovjetunió felé.
A vasúti szállítmány először a foksányi elosztótábornál állt meg, az embereket azonban a tábor zsúfoltsága miatt nem szállították le a szerelvényről. Egy napos várakozást követően, a szerelvény ismételten elindult, és 1944. december 6- én érkezett meg a moldvai Bălţi városban felállított táborba.
A nyíregyházi foglyok egy része, a különböző járványos megbetegedések miatt, már 1944- 1945 folyamán már Bălţiban meghalt.
Az életben maradtak számára azonban nem az itteni tábor
jelentette a végső állomást, mivel már 1945-1946-tól a Szovjetunió különböző területeire szállították
őket, hogy az ott végezzenek fizikai munkát. Így kerültek nyíregyházi a felállított táborokba, többeket közülük az uráli
Nyizsnij Tagil, vagy a Grúziában fekvő Szuhumi területén működő táborokba szállítottak.
A sztálinisták etnikai tisztogatást hajtottak végre,
eltávolítva a szovjet rendszer számára nem kívánatos személyeket, és nem
utolsósorban megfélemlítették a lakosságot.
Kapcsolódó cikk:
https://valeria198.webnode.hu/a-szovjetunioba-elhurcoltak-emlek-napja/