Fikció (?) A 10 évvel ezelőtt elkövetett Romagyilkosságokra
Kicsit menjünk vissza az időben, hogy milyen események is történtek akkor.
2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc (éppen a romagyilkosságok elkövetése alatt.)
2006 májusban Óvoda építésére és a faluközpont szépítésére kapott támogatást Piricse.
A bővítésére és felújítására 95 millió forintot szavazott meg a Gyurcsány kormány. Milyen véletlen egybeesés, hogy Piricse is egyik helyszíne a későbbi Romagyilkosságoknak. Kreált indokkal hívták volna 2008 augusztusában a Gárdát?
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. ( Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték.
2006. október az Olaszliszkai lincselés, ahol brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg Szögi Lajost.
2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között.
2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet.
2007. december 9-ei, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi feloszlatását.
2008. május 09. Ellentüntetés Gyurcsány ellen
2008 június megjelent Galgagyörkön a Magyar Gárda, hogy segítsen egy család elköltöztetésében.
2008. július 21. a romagyilkosságok kezdete. Galgagyörk
2008 augusztus Piricse
2008. szeptember 5. Nyíradony-Tárnapuszta, ami kilóg a sorból hiszen itt egyetlen elkövető volt.
2008.szeptember 29. Tarnabod sérült itt sem volt, s utóbb kiderült, hogy azokban az épületekben magyarok laktak.
2008. november 3. Nagycsécs
2008. december 15. Alsózsolca
2009. február 23. Tatárszentgyörgy. Ezt követően 2009. március 21-én bejelentette Gyurcsány távozási szándékát, április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.
2009 április 22.Tiszalök
Közben 2009. július 2-ai ítéletében jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla.
2009 augusztus Kislétán történt az utolsó Romagyílkosság.
A dátumok egybeesése bizonyára csak a véletlen műve lehet, hogy mindegyik Romagyilkosság elkövetésének időpontja és helyszíne szinte egybe esik Gyurcsány a Gárda és a magyar üldözési mániájával.
2009 őszén a titkosszolgálatok felelősségét parlamenti munkacsoport is vizsgálta, amelynek jelentése kimondta az NBH volt vezetőjének, Laborc Sándornak és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek, Szilvásy Györgynek a szakmai és politikai felelősségét. A mulasztások ügyében az NBH-nál 2009-ben belső vizsgálat is zajlott, ami egyes beosztottakkal szembeni fegyelmi eljárásokkal és elbocsátásokkal végződött. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig 2013 őszén hozta nyilvánosságra belső vizsgálatuk eredményét, melyben megállapították, hogy a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el, leginkább azzal, hogy elhallgatta, sőt letagadta a Csontossal való kapcsolatot. A KBH vezetőit végül titkosított eljárás keretében 2015-ben felmentették.
Az elkövetőket Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt 2009. augusztus 21-én fogta el a rendőrség egy debreceni szórakozóhelyen, ahol ketten kidobóként dolgoztak. Az első, másod és harmadrendű vádlottakat bűnösnek találták ötszörösen minősülő emberölésben és más erőszakos cselekményekben. A döntés szerint az emberöléseket aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. A negyedrendű Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje volt.
De vajon kik voltak a segítőik és erről miért nem beszélnek, mert ezt sem anyagilag sem taktikailag nem tudták volna elkövetni külső segítség nélkül.
Ami viszont mindenképpen érdekes, hogy Gyurcsány részt vett az elkövetők tárgyalásán. Vajon miért? Kíváncsi volt, hogy hol tart a nyomozás, vagy inkább rá akart ijeszteni a bíróságra?
Nem állítom a cikkben, hogy köze lenne a bűncselekményekhez, de azt sem mondanám, hogy nincs.
Gyurcsány kormányzása alatt rengeteg vért ivott már fel a magyar föld. Hogy a meggyilkolt cigányok valóban áldozatok-e vagy feláldozták őket a politika oltárán kérdéses, de mindenképpen eszköz volt arra, hogy etnikai háborút robbantsanak ki a cigányok és a magyarok között. Gyurcsány pedig hajlamos az ártatlanság köntösébe bújtatni azt a sok aljasságot, amit már elkövetett.