1921. november 5. Az Őrvidék utolsó napjai
A független Lajta Bánságot 1921. október 4-én hirdették meg. A Lajtabánság azért született, hogy az ország ne csonkulhasson tovább.
Lajtabánság 1921 október 4. és 1921 november 5. között állt fenn, célja a Trianonban Ausztriának ítélt területek elcsatolásának megakadályozása volt. Vezetője Prónay Pál, fővárosa Felsőőr volt.
Burgenland lakosságának nagy része az utcára vonult kinyilvánítani óhajukat, hogy nem akarnak osztrák uralom alá kerülni, de mivel "hazánk" kormánya feladta igényét e területre, így függetlennek jelentették ki magukat. Ugyanakkor nem akartak bajt okozni az anyaföldnek, mivel Magyarország kivonta hivatalnokait a területről, a revizionisták pedig kizavarták az osztrák megszállókat, így a legméltányosabb megoldás a függetlenség kinyilvánítása lett, saját kezükbe vették sorsuk irányítását.
A Lajta Bánság minden zavaró hatás nélkül jött létre, az ott élő népek tudtával és beleegyezésével.
Prónay vázlatos megnyilvánulása erről így hangzik.
"A felelősséget mi, szabadcsapatok viseljük, nem pedig a hivatalos magyar kormány."
Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a területről a csapatait. A kormány nem engedelmeskedett a felszólításnak, de Lajtabánságot sem ismerte el hivatalosan önálló államnak.
Prónaynak nem sikerült Horthyt meggyőzni, végül is Horthy kijelentette, hogy ha a revizionisták nem hagyják el Burgenlandot, akkor ő maga vonul fel hadseregével ellenük.
Horthy Miklós magyar kormányzó utasítására 1921 november 5-én a Rongyos Gárda feladja az Őrvidéket (Buregenlandot), amivel lényegében Lajtabánság megszűnik. A számos baloldali szabadkőműves támadása pedig véglegesen elmozdította Prónayt a szabadcsapatok éléről.
A harcokban elért magyar sikerek a Rongyos Gárdának köszönhetőek, az 1921. október 21. és 23. között megtartott nemzetközi konferencián a magyar küldöttek kiharcolhatták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu szavazással dönthesse el, hogy melyik államhoz akar tartozni.
A népszavazáson a lakosság 65.8 százaléka a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi törvényben a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.
Az már kevesebben tudják, hogy körülbelül egy esztendővel később tíz Szombathely környéki faluban újabb népszavazásra került sor. A szavazás kezdeményezője, Szentpéterfa és a többi falu a hűség falvai így került vissza Magyarországhoz.
A Nyugat-magyarországi felkeléseknek 3 meghatározó tagja volt Prónay Pál, Héjjas Iván és Ostenburg-Moravek Gyula soproni csendőrparancsnok.
Kapcsolódó cikkek:
https://valeria-politikai-weboldala9.webnode.hu/megalakult-a-rongyos-garda/
https://valeria198.webnode.hu/a-huseg-napja-magyarorszagon/
https://valeria-politikai-weboldala0.webnode.hu/pronay-pal/
https://minden-ami-politika.webnode.hu/nem-nyugszunk-bele-1920-06-04-trianon/
https://minden-ami-politika9.webnode.hu/a1921-08-28-a-nyugat-magyarorszagi-felkeles-es-a-rongyos-garda/